""

 
!!!! PÉNZTÁRCABARÁT AJÁNLATOK !!!! !!!!!!!!!! (ALAPÁR 2 FŐ RÉSZÉRE) !!!!!!!!!!
Honnan
Úticél Dátum Éj Ár

TÖRÖKORSZÁG KULTÚRÁJA ÉS VALLÁSA

Kultúra

Törökország kultúrája igen sokrétű, az oszmán múlt, kultúrák keveredése, és az iszlám tradíciók miatt. Törökország a 20. század nagy részében a nyugat-európai mintákat követte mind politikailag, mind a művészetek terén, azonban próbálták megőrizni a régi kulturális értékeket is. Ez a törekvés az Atatürki reformoknak köszönhető. Ennek a hatásnak köszönhető, hogy a török kultúra ma a „kelet” és a „nyugat” egy igen érdekes és bonyolult keveréke.

Nyelv

A török nyelvet a világon kb. 61 millióan beszélik, ebből kb. 52 millióan élnek Törökországban. Az országon belül keleti és nyugati dialektus alakult ki. A török modern irodalmi nyelv az anatóliai dialektus Isztambulban beszélt változatára épült.

Vízipipa, török kávé

A török kultúrához hozzátartozik a vízipipa. A szállodákban is van lehetőség kipróbálni a kellemes illatú gyümölcsös dohánnyal megtöltött vízipipákat. De az utcákon sétálva láthatjuk, hogy minden utcában akad egy-egy kávézó, ahol a helyiek is vízipipáznak. A kávézókban azoknak, akik nem élnek a dohányzással, lehetőségük van egy ízletes és erős török tea vagy török kávé elfogyasztására is. Akik pedig a koffeinmentes élvezeteket részesítik előnyben, azoknak érdemes egy csésze almateát elkortyolni.   

Vallás

A törökök nagy többsége muzulmán. Sokan csupán formálisan muzulmánok (születés jogán), de természetesen sokan valóban gyakorolják is a hitüket. Az iszlám mellett kis számban találhatunk még keresztényeket és zsidókat is.  A muzulmán vallás temploma a mecset. A szó az arab maszdzsid szóból származik, ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered. A mecset a meghajlás, leborulás helye, hiszen az ima közben többször is meg kell hajolni. Törökország lakossága nagyrészt muszlim vallásúak. A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: reggel, délben, délután, napnyugtakor és este (a hitvallás, az ima, az adakozás, a böjt, a Mekkai zarándoklat.) Az imára a müezzin (a mecset „alkalmazottja”) szólítja a híveket. Sok mecsetbe csak muzulmán vallásúakat engednek be.  Az iszlám szabályainak megfelelően az ima előtt mosakodni kell. A mecsetek udvarán vagy egy különálló kis épületben nyílik erre lehetőség. A mecsetek belseje általában egy egybenyitott, oszlopos tér. A bejárattal szemben található az ún. kibla-fal, amely általában a Mekka felé vezető egyenes vonalra merőleges. A hívek ezen fal elé térdelnek, és Mekka felé fordulva imádkoznak. A muzulmán világ különböző területein a mecseteknek is más-más formái alakultak ki. A világhírű épületek közül korábban több is mecset volt, mint például az Isztambulban a Hagia Sophia. Az iszlám tanításait két forrásból vezeti le. Az egyik a Korán, mely az iszlám legfontosabb és elsődleges forrása. A muszlimok szerint a Korán Isten által kinyilatkoztatott, Isten szavait tartalmazó mű. Az iszlám elismeri az Isten által küldött többi könyvet is ( Biblia és Tóra) , azonban azt tartják, hogy csak a Korán a romlatlan és változatlan formája Isten szavainak. A másik forrás a Szunna. A Szunna az iszlám szunnita ágában Mohamed próféta és társai cselekedeteinek, tanításainak összességét jelenti. A siíta irányzatban a szunna kibővül az immámok tanításaival és cselekedeteivel is.

Oktatás

A török oktatási rendszer is Atatürknek köszönhető, amelyet a török függetlenségi háború és a köztársaság kikiáltása után vezettek be. A rendszer állami felügyelet alá tartozik, és képzett munkaerőt biztosít a szociális és a gazdasági szektoroknak. A kötelező tanulási idő a 8 év általános iskola 6 és 14 éves kör között. A középiskola 3 vagy 4 éves. A diákok többsége az állami oktatásban tanul, de vannak magánintézmények is. Természetesen a középiskola után lehetőség van a felsőoktatásban a továbbtanulásra.