BULGÁRIA

Bulgária Európa egyik legősibb állama, Európa és Ázsia összekötőjeként is szokták emlegetni, melyet történelme, vallása,építészete és konyhája is híven tükröz. A lakosság kb. 85%-a ortodox keresztény vallású, azonban jelentős számban élnek itt iszlám vallásúak is, elsősorban a betelepült törökök körében. Bulgária a Balkán varázslatos helye, ahol a kelet és a nyugat találkozik. Éppen ezért figyelemreméltó kulturális örökségekkel rendelkezik, melyek közel ezer éves múltra tekintenek vissza. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az ország 36 különböző történelmi- és kulturális rezervátuma és több, mint 40.000 emlékműve. Említésre méltók még templomai és kolostorai, melyek igen jó állapotban maradtak fenn az utókor számára. 

Bulgária bővelkedik az UNESCO világörökség részét képező látnivalókkal is, mint például a Szvestariban található trák sírhely, a Madarai Lovas, a Rila kolostor, Neszebár óvárosa, a bioszférás Szrebarna Rezervátum, valamint a Pirini Nemzeti Park. A legtöbb turistát azonban az ország keleti természetes határát képező Fekete-tenger vonzza, mely kb. 378 km hosszan terül el, lassan mélyülő, homokos partszakaszokkal, változatos és szemet gyönyörködtető dombokkal, lankánkkal és kis hegyekkel. 

Kultúrák keveredése

A mai Bulgária területén jelentős korai kultúrák találkoztak. Kárpát-medencei kapcsolatai miatt említésre méltó a Vinča–tordosi kultúra. A később itt élő szkítákról a görög írásos feljegyzések tanúskodnak, de emléküket őrzik művészi ötvös tárgyaik is. Később a terület a Római Birodalom, majd a Bizánci Birodalom része lett. A népvándorlás sem kerülte el Bulgáriát, a gótok és a hunok is megfordultak errefelé. Később szláv népcsoportok érkeztek erre a vidékre, de olyan nagy számban, hogy a népesség gerincét a továbbiakban már ők képezték leginkább. A népvándorlás a hunok után is folytatódott. A török nyelvű onogur-bolgárok jöttek Aszparuh kán vezetésével, aki Attila leszármazottjának tartotta magát. Elfoglalták Bizánctól a bolgár földeket, államot szerveztek, amely néhány nemzedék alatt szláv nyelvű és keresztény lett. Ez az állam tagozódott be a korabeli keresztény, feudális Európába. A közben újra megerősödő Bizánc azonban ezt az államalakulatot feldúlta. Bizánc azonban katonai győzelme ellenére kénytelen volt elismerni a tőle független, önálló bolgár egyház létét és továbbra is létezett bolgár arisztokrácia. Az 1100-as évek második felében gyors hanyatlás következett be a birodalomban. Ez vezetett végül ahhoz, hogy magát Bizánc városát is elfoglalták a nyugati keresztesek 1204-ben. Bulgária azonban már ezt megelőzően függetlenedett Bizánctól, Iván Aszen felkelése nyomán. Bulgária rövid időre ismét nagy és erős, kulturálisan is virágzó ország lett, de az összes szomszédjával folytatott, állandó háború és a feudális anarchia felmorzsolta. Az Anatóliából érkező oszmán törökök fokozatosan benyomultak a területre és elfoglalták, még az ősi ellenség, Bizánc végleges eleste előtt. Közel 500 éves török uralom vette kezdetét 1396-ban. A bolgárok elég szomorúan emlékeznek meg e hosszú időszakról, pedig nagy sikerük, hogy ilyen hosszú elnyomás ellenére is megőrizték nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat. Ebben igen nagy szerepük volt a kolostoroknak, köztük az Athosz-hegy (ma Görögországban különleges jogállású terület) kolostorainak. Az Oszmán Birodalom válsága igen sokáig tartott, de végül Bulgária függetlenségéhez vezetett. A függetlenség közvetlen oka 1878-ban egy török szempontból vesztes, oroszok elleni háború volt. A második világháború végéig nem szilárdultak meg Bulgária határai. A határviták sorozatos konfliktushoz, háborúkhoz vezettek a szomszédokkal, és mindkét világháborúban a vesztes oldalra állították Bulgáriát. Így az ország északkeleti csücske egy ideig Romániához tartozott. A román királyok akkori nyaralója Balcsik városában található, a Fekete-tenger partján. Bulgária a II. világháború után a szovjet blokkhoz tartozott. A rendszerváltás a többi kelet-európai országgal egy időben, 1990-ben volt, amit itt (is) gazdasági összeomlás követett. A kilábalás későn kezdődött és lassan halad, de mára Bulgária több nemzetközi szervezet, köztük az Európai Unió és a NATO tagja.

Jellegzetes Nemzeti Ételek és Italok

 

A helyi ételspecialitások általában sok-sok zöldséggel, báránnyal, hallal és sajttal készülnek. Híresen finom a bolgár joghurt, melyet nem szabad kihagyni a menüből. Jellegzetes levesük a joghurtos, tojásos csirkeleves, a csorba. A bolgár konyha rokonságban áll a szerb, a görög és a török gasztronómiával: ez különösen a húsételek terén vehető észre: a kebapcse roston sült kolbászkái, vagy a kjufte pirított húspogácsái bizony nem csak nevükben hasonlítanak a szomszédos országok ételeire. A mai bolgár konyhában különösen nagy szerep jut a paradicsom- és uborkasalátának, a joghurttal nyakon öntött hagymás-uborkás vegyes salátának – ez utóbbi az ismert sopszka-saláta. Sokszor fordul elő a sültpaprika-saláta és népszerűek a sült padlizsánból készülő ételek is.