Tavernák, kikötők és történelem

A nyugati part fővárosa Ciprus második nemzetközi repterével, gazdag történelmi emlékekkel, hangulatos tavernákkal fogadja a látogatót. Kato Paphos romantikus parti sétányán betérhetnek a régi erődbe, ahonnan varázslatos kilátás nyílik a környező partszakaszra, barangolhatnak a bájos halászkikötőben, ahol igen nehéz lesz eldönteni, hogy melyik hívogató teraszra vagy tavernába térjenek be. Maga Paphos városa a Kr.e.4.sz.-i alapításától kezdve közel ezer esztendőn keresztül Ciprus legfontosabb vallási-kulturális, kereskedelmi és politikai centruma volt, sőt egy ideig még fővárosa is. A reptér 1984-es megnyitása óta ismét virágzik, és idegenforgalmi jelentőségben már alaposan lekörözte az addig vezető Limassolt. Kivételesen gazdag antik történelmét egy sor híres régészeti területtel bizonyítja, melyek színhelyén megelevenedik a görög mitológia sok fontos istene, a hellén és a római kultúra szinte egymással versengve kínálja szebbnél szebb emlékeit. Paphos közeli partjainál emelkedett ki a tenger habjaiból a szépség és szerelem istennője, Aphrodité, kinek kultusza hosszú évszázadokon át elterjedt volt a szigeten. Pál és Barnabás apostolok itt alapozták meg a keresztény hitet, Sergius Paulus-t, a sziget római helytartóját megtérítve. Később földrengések, kalóztámadások hosszú évszázadokra sorvadásba döntötték a vidéket, de mióta az UNESCO az egész óvárost felvette a világörökség listájára, új fejlődés korszaka indult el. A városka vonzáskörzetébe tartozó szépséges kirándulóhelyek, festői tengeröblök, a dombokat beborító banánültetvények és szőlők változatos kirándulóhellyé teszik minden évszakban. A háttérben húzódó Troodos- hegylánc és az itt kezdődő Akamas- félsziget vadregényes, szinte érintetlen szurdokai főleg a gyalogtúrázni vágyókat, a természet szerelmeseit varázsolják el. Paphos strandjai nem veszik fel a versenyt  a hátország szines és szinvonalas kulturális életével. Gyakori a sziklás, nehezen bejárható partszakasz és az uralkodó széliránynak (déli, délnyugati) köszönhetően sokszor erős a hullámzás is. Vizicipő feltétlenül ajánlott. De itt is vannak szélvédett, sekélyebb öblök, ahol sötét föveny és kavicsos part váltakozik, pl. A Coral Bay, vagy a Kato Paphos-i kikötőtől a paphosi reptér felé haladva a szállodasoron (Geroskipou felé).

Az egykori álmos halászfalu

Mintegy 40 km-re Larnacától a délkeleti partvidéken fekszik a sziget egyik legdinamikusabban fejlődő nyaralóhelye, Agia Napa. A 30 évvel ezelőtti kicsi halászfalu teljesen beleolvadt a színes, modern szórakozóhelyek és szállodák nyüzsgő egyvelegébe. Az egykori álmos kis település nyomait már csak a kolostor maradványai őrzik. A ma is megtekinthető kis kolostort a 15.sz.-ban építették, a monda szerint egy erdei barlangban talált friss forrás helyén. Innen származik a falu neve is, ami “Erdei Szent Szűz”, mivel a forrásra bukkanó vadászok egy ikont találtak mellette. Később egy famagusztai gazdag patriciuscsaládhoz kapcsolódik az alapítás története, a forrás vízét pedig csodatévőnek hitték. A kolostor napjainkban már nem működik, de a szépen restaurált épületegyüttes az Egyházak Világtanácsának kezelésében igyekszik megőrizni eredeti funkcióját, csendes imatermek várják fohászkodni vágyókat. Bejáratát egy jó félezer éves szikomorfügefa őrzi, melyet a helybéliek szerint a kolostor építésekor ültettek, életkora több mint 600 év. Itt Agia Napán találhatóak a sziget legszebb, világos homokos strandjai, ezért is igyekeztek a török megszállás után itt pótolni a megszállási övezetbe került famagusztai turistaövezetet.  A színes halászbárkákkal teli kikötőből naponta tucatjával indulnak a kirándulóhajók a közeli Cape Greco-hoz, mely földrajzilag Európa legdélebbi pontja, és szépséges türkízkék öblei búvárkodásra csábítanak. A vízisportok szerelmeseinek paradicsoma ez a selymes vizű környék, de az éjjel-nappal pezsgő életű üdülőfalu zenés szórakozóhelyei, tavernái, boltjai és a szállodák széles választéka is káprázatos. A környék dombos, termékeny, vasoxidban gazdag vörös földjein zöldséget, burgonyát termesztenek, és nyaranta hatalmas méretű görögdinnyét. A közeli falvak jellegzetes képéhez tartoznak az öntözéshez használt, szélkerékkel működő kutak festői látványa. Agia Napa a keleti parton a strandolók és bulizók világa. A halványsárgás szinű homokjáról sok partszakasz és öböl nevezetes. Protaras és a Cape Greco felé tagolt, sziklás partok között védettebb fekvésű csodás homoklagúnák várnak. (Makronissos, Nissi Beach, Konnos Bay, a teljesség igénye nélkül) Főszezonban igen forgalmas a partok vidéke, minden strand nyilvános.

A sziget szíve

Görög nevén Lefkosia, a 13.sz. eleje óta a sziget fővárosa. Nagyjából az ország középpontjában, a Messaoria síkságon fekszik, észak felől a Kyrenia hegység védi, délnyugatról a Troodos dombságai kezdődnek. Az elbűvölő óvárost 4,8 km hosszan vastag, tekintélyes bástyákkal erősített falak veszik körül, melyet a velenceiek építettek a 16.században. A falakon belüli szűk kis utcák ódon hangulatot árasztanak, történelmi múltú épületek, korhű stílusban felújított régi erkélyek, apró boltok, kávéházak és tavernák sorakoznak, egyedi bájjal. Nicosia 1974 óta a világ egyetlen és utolsó megosztott fővárosa, óvárosát szeli ketté a szigetet megosztó „Zöld vonal“, vagy „demarkációs zóna“. A sétálóutca, mely az Eleftherias térről kiindulva Ledra Street – névre hallgató utcán vezet át az óvároson, egyszerre áraszt régi és új hangulatot, majd hirtelen egy határátkelőhelybe torkollik. Ez a város legújabb, 2008-ban megnyitott határállomása, ahol néhány perces sétával a senkiföldjén át, máris a város törökök által lakott részére érkezünk. (Útlevél, vagy személyi igazolvány szükséges!) A görög óváros zegzugos negyedében, a „Laiki Geitonia“-ban (Népi  negyed) barangolva szép kis üzletek kínálják színes portékájukat, és kellemes pihenésre csábítanak az árnyékos teraszok. A városfalakon kívül fejlődő város igazi kozmopolita üzleti és kulturális központ, kereskedelmi negyede ad otthont az évente megrendezett nemzetközi állami vásárnak és iparművészeti fesztiválnak. Látványosságai, múzeumai, élénk pezsgő üzleti élete, kormányzati negyede és kulturális jelentősége komoly rangot kölcsönöznek a megosztott városnak. A napközben forró, nyüzsgő kereskedelmi élet este a rangos szórakozóhelyeken él tovább. Ezért aztán az őslakosokat enyhén sznob magatartás jellemzi a többi szigetlakóval szemben.

A kereskedelem és turizmus központja 

Mivel Larnakán van a sziget legnagyobb nemzetközi repülőtere, a legtöbb látogató itt lép először a szigetre. A török megszállás előtti álmatag kisváros az utóbbi évtizedekben rohamos átalakuláson esett át. Forgalmas átutazóhely, kereskedelmi- és jachtkikötővel, kedvező fekvése miatt igen kedvelt az idegenforgalom szempontjából is. Larnacát számos jelentős emlék fűzi a történelmi múlthoz. A modern városközpontban találhatóak pl. Kition ősi városállamának maradványai, és a filozófus Zénó, a Sztoikus Iskola alapítójának szülőhazája. Larnaka második otthona volt a Krisztus által feltámasztott Szent Lázárnak, aki Larnaka város első püspöke volt, és kit a város védőszentjévé avattak. A központban álló, tiszteletére emelt szépséges Szent Lázár templom mindenképp megér egy látogatást. Az elbűvölő pálmafás sétány, a tengerparti erődítmény és a mögötte zegzugos utcácskákban megbúvó régi török városnegyed egyedi jelleget ad a városnak. A város bevásárló és kereskedelmi centruma közvetlenül a parti sétány mögött található. Larnaca sokféle árut kínál a látogatóknak: ékszert, bőrárut, kabátot, kézitáskát és cipőt, valamint különböző ajándékokat, például ikonokat, cserépedényeket és a híres csipkét Lefkarából. Ami a látogatók gasztronómiai ellátását illeti, a különböző éttermek sokasága gondoskodik az utasok jólétéről. Az ortodox húsvét után 50 nappal Larnaca is nagyszabású vallási ünnepséget tart. A másholcpünkösdként emlegetett hétvégén a ciprusiak az Özönvíz (Kataklismos) emlékét idézik. A színes felvonulásokkal, kirakodóvásárral a sétányon, és gazdag tűzijátékkal tarkított több napos ünnepség rengeteg lakost vonz a pálmasétányra esténként,ahol Kimon hadvezér mellszobrának  szomszédságában a szabadtéri színpadon folklórműsorok és koncertek szórakoztatják a látogatókat. A Mackenzie Beach közvetlenül a reptéri leszállópálya előtt a ciprusiak kedvelt strandja, ahol nagyszerű beach-bárok sorakoznak. Larnaca strandjai elsősorban nehezebb, sötét, de finom fövenyes és kavicsos sávokból állnak. A vize kristálytiszta, nagyon lassan mélyülő, és aki nem kedveli a minden redőbe beférkőző  lazább homokot, élvezni fogja. Nyár végére akár 28-29 fokos is lehet a tenger hőmérséklete.

A jólét szimbóluma

Azaz görögül Lemessos, Ciprus második legnagyobb városa és a török megszállás óta a legjelentősebb kikötője is. Ugyanakkor a legnagyobb pincészetek lelőhelye is, komoly ipari kereskedelmi negyeddel, hatalmas irodaházakkal és elegáns tengerparti sétánnyal. Az utóbbi évtizedekben itt vetette meg a lábát sok újgazdag kalandor és turista a régi orosz tagállamokból. A régi kikötő szomszédságában elterülő óváros tekintélyes forgalmat bonyolít minden napszakban, a bevásárlónegyedben, a tavernákban és bárokban szinte minden nemzet képviselteti magát. Tőle keleti irányban több km hosszan terül el a luxusszállodák és a turistanegyed gazdag sávja. Itt rendezik meg a sziget két legnagyobb fesztiválját: a tavaszi karnevált álarcosbálokkal és felvonuló zenekarokkal, valamint a híres szeptemberi borfesztivált, melyen majdnem két hétig korlátlanul végig kóstolható a sziget szinte összes bora. Történelmi városmagja viszonylag kicsi és alig büszkélkedhet jelentős látnivalókkal. Annál többet mutat a 16 km hosszan kiépített parti sétány változatos arca. Limassol két fontos ősi városállam között alakult ki. Keleti végében a parton megcsodálhatjuk Amathus maradványait, tőle nyugatra pedig a kitűnően restaurált Kourion drámaian szép fekvésű kőszínháza vár. Ez utóbbiban a nyár folyamán sok rangos koncertet és színházi előadást is tartanak a bársonyos kék ég alatt kihasználva az antik római színház kitűnő kulisszáját és akusztikáját. A limassoli erődben sok érdekes kiállítás várja a látogatót. Pl. a ciprusi középkort bemutató múzeum, a körzet régészeti múzeuma, a városi művészeti galéria és a várospark. A közeli csendes és hatalmas Germasogeia – víztározó a sziget egyik meghatározó jellegzetessége, teljes kapacitása mintegy 13,5 millió m³ víz. A Troodos-ból érkező esőket, patakokat fogja fel, ezzel biztosítva a környék vízellátását. Valamint az egyik olyan (bár mesterséges) tó, ahol az édesvízi pecázók megtalálják számításukat. Limassol strandjai az egybefüggő , hosszan elnyúló öböl teljes hosszában terülnek el, sötét homokos és apró kavicsos sávok váltakoznak. Lassan mélyülő sekély partok, fürdőcipő csak a kevés kövesebb részen ajánlott.  A végig kiépitett tengerparti sétány kiváló sétaterep.

・ A sziget első lakóinak a pontos származása még ma sem tisztázott. A napjainkban is tartó ásatások tanúsága szerint az i.e. VI. évezredben keletkeztek az első települések.

・ Nagy Sándor után röviddel pedig a rómaiak vetették meg lábukat Cipruson, leghíresebb helytartójuk Ciceró volt. Salamis, Kourion, SzentPál oszlopa mind ezen idők látványos emlékei. A korai kereszténység nyomait Szent Heléna után számos ókeresztény bazilika őrzi. Caesar Kleopátrának ajándékozta a szigetet, majd később a Római Birodalom kettéválásával Ciprus i.sz. 395-ben a konstantinápolyi központú Kelet-Római Birodalomhoz került.

・ 1192-től kezdődött a frank korszak, melyet a velencei uralom követett 1571-ig. A velenceiek katonai erődítményekkel erősítették meg a szigetet, mintegy az oszmánokkal szembeni utolsó bástyaként használva Ciprust. Ebből a korból származnak a masszív velencei városfalak és sok erődítmény Nicosiában, Famagustában és Kyreniában.

・ Ekkor a törökök nemzetközi nyomás hatására átadják Ciprust Nagy Britanniának, a brit koronagyarmati státusz egészen az 1960-as évekig tartott. Ugyanakkor a török csapatok ittmaradt katonái földet kaptak a szigeten, családot alapítottak, és a hódítók viselkedése, valamint a vallási ellentétek egyre jobban kiélezték az ellentéteket az őslakosság és a betelepültek között. 

・ Kompromisszum csak 1960-ban született: Makariosz érsek-elnök vezetésével kikiáltották a független köztársaságot, Zürichben és Londonban megkötött szerződések alapján.

Ezután további zavargások, nemzetiségi harcok, valamint egy a görögök által indított katonai puccs válaszaként a török hadsereg 1974 nyarán megszállta és elfoglalta a sziget északi vidékét, a sziget közel 40%-át. 

Állat- és növényvilág

A hegyekben fenyvesek és libanoni cédruserdő ékeskedik. A sziget nagy részén azonban tövises cserjék (úgynevezett macchia) vagy művelés alatt álló földek találhatók. A távolba tekintve ciprusokat pillanthatunk meg, s pompáznak az oleanderek, a házak falát pedig bougenvilleák színesítik. A ma is élő legnagyobb testű emlősállat a ciprusi muflon. Sajnos számuk az ellenőrizetlen vadászat miatt annyira megfogyatkozott, hogy csak nagyon kis létszámban egy elkerített vadrezervátumban a Troodos hegységben él néhány egyed. A muflon stilizált képe a ciprusi légitársaság emblémáján volt látható. Főleg a nyugati és északi partokon, a meleg fövenyen lehet védett helyeken teknősökkel találkozni, tojásaikat éjszakánként a meleg homokba helyezik (pl. A Lara-öbölben). Újabban sok fürdőző találkozik velük a Cape Greco (délkeleti part) nyugodtabb öbleiben. A sziget egyetlen mérges kígyója a lapos orrú vipera, csak nagyon lakatlan, kietlen helyeken fordul elő, és nem nagyon kedveli a társaságot. Larnaca és Limassol nyaranta teljesen kiszáradó sóstavain a téli esőzések kezdetekor gyakran megjelennek az itt áttelelő többszázas létszámú flamingócsapatok.

Kézművesség és népművészet

Hozzátartozik az ország történelméhez és hagyományaihoz. Egyenesen az ókorig nyúlik vissza, amikor is Ciprus elsősorban kézművességéről volt híres. Például Nagy Sándor híres kardja szintén Cipruson készült. A ciprusi kézművesség gazdagsága és kiváló minősége a Régészeti és Népművészeti Múzeumban tekinthető meg. A csodaszép munkák titka anyagukban rejlik: értékes kövek, fém, fa vagy szövet, selyem vagy gyapjú. Ugyanakkor eredetiségük, egyszerűségük, megőrzésük és megújulásuk egyszerre teszik őket még értékesebbé. Eredeti lefkara-i csipkét, kornos-i és phini kerámiát és phiti fonott és szőtt termékeket találhatunk a Ciprusi Kézműves Központalkotóműhelyeiben.

Nicosiától nem messze, egy Kornos nevűfaluban évezredek óta terrakotta kerámia tárgyak készülnek. A nők kerámiaműhelyekben vagy otthon készíti el remekeiket. A modern kerámiatárgyak különböző mintákkal díszítettek. Troodostól nem messze, Moutoullas falujában fafaragómesterek készítenek modern tárgyakat.

A ciprusi csipke, kézimunka fogalom a régióban, és szintén ősi hagyományai vannak. A nők már Salamis városában is készítettek lukacsos szélű csipkét. Úgy tartják, hogy a csipkekészítés művészetét még az asszírok hozták be a szigetre, majd Lefkarában a velencei uralom idején teljesedett ki a ma is megcsodálható sokféle mintázat. A monda szerint maga Leonardo da Vinci rendelésére is itt készítették el ügyes kezű lefkarai hölgyek a milanói Dóm oltárterítőjét.

Szintén Lefkarában készülnek gyönyörű filigránmunkák is ezüstből. Fáradtságos munkával készítenek színpompás fonott kosarakat is. A nádat megtisztított szálanként befestve fonják meg. Sajnos ez egy kihalófélben lévő mesterség, amit szinte már csak idősek folytatnak.